Műszaki Ismeretek
A gokart váz
Mi is ez a néhány méter színes cső?
A gokart motorja
A (legtöbbször) kétütemű erőforrás
A gokart fékje
Mitől lassulunk le?
A gokart „futóműve”
Kapcsolat a váz és az aszfalt között
Felkészülés
Fizikai edzés
Hogyan és miért legyél fitt?
Mentális felkészülés
Nem csak a pályán és a konditeremben kell edzeni
Szimulátor
Képességek fejlesztése olcsóbban
Zászló- és egyéb jelzések
Ezek ismerete nélkül ne is menj be a pályára
Vezetéstechnika
Alapelvek / Tanácsok
A gokartsport alapelvei az én nézetemben
Kormányzás
Hogyan és miért úgy tekerd a kormányt?
Gázadás / Gázpedál
Hogyan használd a gázpedált?
Fékezés / Fékpedál
Hogyan használd a fékpedált?
Ívek
Mikor és milyen íven menj?
A gokart váz
Első ránézésre csak pár cső összehegesztve, azonban ennél kicsit többről van szó.
Szükség van technikai ismeretekre, az anyagok ismeretére és rengeteg kísérletezésre. Az összes vázgyártó több ezer órát fordított fejlesztésre és tesztelésre, hogy mindannyian valami hasonlót hozzanak ki a darab térhálós csőszerkezetükből.
Mivel a gokartnak nincs klasszikus értelemben vett futóműve és differenciál műve sem, így a váznak kell ezeket a feladatokat is ellátnia.
A gokart vázak kör keresztmetszetű, mágnesezhető, 5%-nál kevesebb ötvöző anyagot tartalmazó acélcsőből készülnek, tehát tiltott például a karbon, a rozsdamentes acél vagy a titánium használata.
A felnőtt vázak 30 vagy 32mm átmérőjű csőből készülnek (néhány esetben akár mindkettőt is használják egy vázon belül), a gyerek vázakat pedig 28mm-esből gyártják. A felnőtt vázak tengelytávja ~1040mm, hátsó tengelyeik maximum 50mm átmérőjűek lehetnek, minimum 1,9mm falvastagsággal, a gyerekeknél ~950m a tengelytáv és maximum 30mm átmérőjű tengelyt kell használni, minimum 4,9mm falvastagsággal, ami 960mm hosszú és 2,9kg tömegű kell hogy legyen.
A gyártási folyamat a 6méteres szálakban érkező csővel kezdődik, amit méretre darabolnak, majd jön a hajlítás és az így kapott csődarabokból egy készülékben összeállítják a vázat. Miután ez megvan, jön a hegesztés. Gyártótól függően van ahol még kézi hegesztéssel készülnek a varratok, van ahol már robotizált ez is. Mindkettőnek akad előnye is, hátránya is. A hegesztés után mehet a ráma szintereztetni, ott kapja meg végső színét. Amint ez is megvan, jöhet a rész-összeszerelés, hogy szállításra készek legyenek a vázak, majd a teljes összeszerelést már a váz tulajdonosa vagy csapata fogja befejezni.
Minden gyártónak van bevált anyag és hőkezelési eljárás, amivel úgy viselkedik a váz, ahogyan ők szeretnék. Ettől függetlenül is pályánként változik, hogy milyen vázat visznek magukkal a gyári csapatok, míg „nekünk halandóknak” többnyire csak egy állandó, ügyfél verzió jut. Pont úgy, mint a versenyautóknál. Ettől függetlenül leszögezném, hogy minden vázzal lehet jól és gyorsan menni, ami főként a pilóta alkalmazkodó képességén múlik.
Rendszeresen nézzük át a vázunkat, ha nem újan vettük, akkor könnyen lehet, hogy elindult rajta repedés. Ha az egyik irányba máshogy fordul, vagy ütköztünk, illetve ha nagyon eltérően kopik a két első gumi, akkor forduljunk olyanhoz, aki rendelkezik húzató-paddal és rá tud ellenőrizni, illetve szükség esetén vissza is egyengetni.
Figyeljünk rá, hogy ne csípjük meg a rázatókat véletlenül se, mert az is okozhatja apránként a váz görbeségét, plusz a legtöbb esetben lassít is rajtunk és a bordáinknak sem tesz jót.
Bármilyen kérdés merülne fel benned a témát illetően, itt hozzászólásban megkérdezheted, a többiek is látni fogják és tanulhatnak belőle.