Műszaki Ismeretek
A gokart váz
Mi is ez a néhány méter színes cső?
A gokart motorja
A (legtöbbször) kétütemű erőforrás
A gokart fékje
Mitől lassulunk le?
A gokart „futóműve”
Kapcsolat a váz és az aszfalt között
Felkészülés
Fizikai edzés
Hogyan és miért legyél fitt?
Mentális felkészülés
Nem csak a pályán és a konditeremben kell edzeni
Szimulátor
Képességek fejlesztése olcsóbban
Zászló- és egyéb jelzések
Ezek ismerete nélkül ne is menj be a pályára
Vezetéstechnika
Alapelvek / Tanácsok
A gokartsport alapelvei az én nézetemben
Kormányzás
Hogyan és miért úgy tekerd a kormányt?
Gázadás / Gázpedál
Hogyan használd a gázpedált?
Fékezés / Fékpedál
Hogyan használd a fékpedált?
Ívek
Mikor és milyen íven menj?
Ívek
Minden pálya számos bal és jobb kanyarból épül fel, viszont mind egyedi és különböző. Vannak hasonlóságok két pálya egy-egy kanyarja közt, azt szoktam is említeni a versenyzőimnek, hogy „ebben is úgy kell menni, mint abban”, ennek ellenére mindre egyediként kell tekintenünk és ennek tükrében megvizsgálni.
Kezdésnek fektessük le, hogy sosem tekinthetünk egy kanyart önálló egységnek, mindig függ az előtte és utána lévő egyenesektől vagy éppen kanyaroktól, amikkel össze vannak kötve.
Alapvető elv, hogy minden kanyarban a lehető legnagyobb sugarú ívet kell leírnunk és ez összefügg azzal is, hogy (néhány kivételtől eltekintve) használjuk ki a pálya teljes szélességét.
Bizonyára mindannyian hallottátok már az angol apex szót és mivel a kanyar-csúcspontnál / érintési pontnál sokkal rövidebb szó, így innentől sokszor ezt fogom használni a helyettesítésére.
Több féle kanyar típust különböztetünk meg egymástól, a legjellemzőbbek az alábbiak:
Lassú kanyarok: Derékszög és teljes visszafordító közé esik majd az ilyen típusú kanyarok szöge. Amennyire lehet, a pálya széléről kezdjük a kanyarodást, később kezdünk kanyarodni (ezért később kezdhetünk fékezni is) és késői az érintési pontunk is. Az érintési ponttól nyitjuk a kormány szögét és amilyen laposan lehet, kigyorsítunk. Kevés esetben javaslom akár a belső, akár a külső rázató használatát gokartnál, így igyekezzünk csak a vonalakig kihasználni a pályát. A lassú kanyarok leglassabb pontja az apex(nek kell lennie).
Gyors kanyarok: Több féle gyors kanyarral találkozhatunk, de általánosságban azt soroljuk ide, amit nem kell megfékezni, szimplán gázelvétellel vagy akár anélkül is teljesíthetőek. Ahhoz, hogy a lehető legtöbb tempót tudjuk átvinni rajtuk, nagyon finom kormánymozdulatokra van szükség, a pedál kezelésével tökéletesen összehangolva kell megvalósítanunk. Az ívet tekintve ugyanúgy a pálya szélétől a vonalról kezdjük és oda is engedjük ki, az érintési pontja lehet normál vagy korai, hogy minél hamarabb nyithassuk a kormányt. Figyeljünk arra, hogy ne csípjük meg feleslegesen a belső rázatót és ne csússzunk le a külsőre sem, hiszen instabillá teszi a gokartot és a tempót is megtöri. A gyors kanyarok leglassabb pontja az apex előtt van, hiszen ott már újra a gázon állva megyünk tovább.
Állandó ívű kanyarok: Arra kell figyelni, hogy egyetlen kormánymozdulattal forduljuk el őket. Ha hosszú a kanyar, akkor lehet, hogy nem is csak érintési pontja van, hanem tovább tartod bent. A lényeg, hogy pont akkora kormánymozdulattal vezesd rá az ívre a gokartot, amivel azt tartani tudod. Se jobban ráhúzni ne kelljen, se nyitni rajta (a kigyorsítás előtt). A kanyar leglassabb pontja az apex vagy az annak megfelelő ív.
Beszűkülő kanyarok: Az ilyen kanyarok elejét szélesen vagy középen kezdjük, a kanyar közben húzódunk befelé, akár egy-másfél gokartnyi távolságot is kellhet tartani a vonaltól, majd egy nagyon késői érintési ponthoz (ami nagyjából a törésponttal esik egybe) behúzzuk a gokartot és a leglassabb pontja is ez legyen a kanyarnak, tehát folyamatosan lassulunk benne.
Nyíló kanyarok: Itt újra a kanyar előtt fékezzük meg a gokartot, a kanyar egészét tekintve korai az apex, a leglassabb pont is ide tehető és onnantól annak köszönhetően, hogy egyre enyhébb a kanyar íve, már gyorsítunk és távolodunk el a belső ívtől.
Több érintési pontú kanyarok: Ha egy kanyarnak több érintési pontja van, mindig az utolsóra kell a legnagyobb figyelmet fektetni, hogy azt jól találjuk el és megfelelő lendülettel tudjunk menni tovább. Ilyenkor a több érintési pont között el-el távolodunk a belső ívtől, majd újra visszahúzzuk a gokartot. A leglassabb pont az utolsó érintési pont előtt lehet kicsivel.
Sikánok: Főként a rázató magasságától függ, hogy mennyire dobjuk át rajta a gokartot. Ugyan se nekünk, se a gokartnak nem olyan jótétemény, gyorsabb tud lenni ha már tudjuk, hogyan kell átmenni egy rázatón. Sikánja válogatja, hogy az első, a második vagy mindkét rázatón célszerű-e átmenni, viszont ha ezt még nem gyakoroltad sokat, akkor azt javaslom, hogy egyelőre kerüld mindet. Az első kanyarját későn kezdve, bent tartva, a második kanyarjának kigyorsítására játszva kell őket teljesíteni. A leglassabb pont a két rázató közti részen van, mivel a második érintési pontnál már gyorsítanunk kell.
Egymást követő 2-3 kanyar kombinációja: Ilyen esetekben mindig a legutolsó kanyar a legfontosabb. Az előtte lévő egyet vagy kettőt mindig az utolsó kigyorsításának a javára „rontjuk”. Hiába mennénk bele ideális íven gyorsan az elsőbe, ha a második kanyar ellentétes irányú és mivel az előzőből kiestünk, így szűkről kell elkezdenünk fordulni. Mindannyian beláthatjuk, hogy ez nem lesz jó. Az elsőt bent tartjuk, hogy a másodikra jól tudjunk ráfordulni és azon tudjuk keresztülvinni a szükséges lendületet.
Ha túl korán kezdünk el kanyarodni, biztosak lehetünk benne, hogy a kanyar végéről leesünk, így oda a kigyorsítás. Csak a rövid és gyors kanyaroknál lehet jó a korai érintési pont, minden más típusnál normál vagy késői apex-et válassz.
Meg kell tanulni priorizálni a kanyarokat is. Minden pályán vannak fontos és kevésbé fontos, illetve nehéz és könnyebb kanyarok. A siker kulcsa a gyors, valamint a nehéz kanyarokban rejlik. A lassú kanyarokban nehéz nyerni, ott mindenkinek lassan kell mennie. De a gyors és összetett kanyarokat, ha jól csinálod, hatalmas előnyt jelenthet. Például a leghosszabb egyenes előtti kanyar biztos, hogy az egyik legfontosabb. Ha azt rosszul csinálod, az egyenesen végigcipeled a hátrányt, ha pedig jól, akkor az előnyt a többiekkel szemben. Az ilyen kanyarra célszerű később ráfordulni a lapos kigyorsítás érdekében, hogy minél hamarabb egyenesbe állhasson a kormány és hatékonyan gyorsíthass.
Apró változások az ívekben nagy különbségeket tudnak hozni. Ha ott tartanak a képességeid, hogy tudsz figyelni a váz és a motor viselkedésére / hangjára, akkor nagyon árulkodó tud lenni mindkettő a kipróbált ív helyességét illetően.
Az alapelveknél már volt róla szó, ide illik leginkább a leckék közül a „lassan be, gyorsan ki” elv. Ahogy korábban is írtam, a lassú persze relatív, de azt sugallja, hogy nem beleesünk a kanyarokba és majd lesz valami, hanem a megfelelő íven vezetjük bele a kanyarba a gokartunkat.
Használj az íveket tekintve is viszonyítási pontokat.
Minden körben minden kanyarból igyekezz a maximumot kihozni, különben elvesztegetsz rengeteg lehetőséget a fejlődésre.
Mindig alkalmazkodj a pálya felületéhez és formájához.
Az ívekhez hozzá tartozik az is, hogy esetleg nem sikerülnek és lelógsz a pályáról. Ilyenkor nem kell megijedni, vegyél vissza a gázból egy picit és a lehető legegyenesebb kormánnyal igyekezz visszatérni az aszfaltra. A túl nagy kormánymozdulat az ellenséged tud lenni ebben az esetben.
Ha elkezdesz tanulni egy pályát, mindig az ívekre koncentrálj elsőként, ne a tempóra. Aztán ahogy fejlődsz, a kijárati sebességre figyelj, ne a bemenetire!
A haladó képzés felkészülés moduljában lesz bővebben szó róla, de minden kanyarnak lehet csinálni egy A4-es lapnyi rajzot az előtte-utána lévő szakasszal, ahova rajzolhatsz, jegyzetelhetsz, kérdezhetsz és a drivercoach-od válaszolhat.
Fontos, hogy ne az ívhez ragaszkodjunk mindenáron, hanem a lendület megtartásához. Ha úgy látod, hogy nem fog sikerülni az érintési pont, picit távolabb fogsz fordulni tőle, akkor legyen úgy, maradjon meg a lendület, mert ha ennek ellenére mégis ráerőszakolod, hogy érintsd a vonalat, biztos hogy megtörik a lendület. Jó? Fontosabb a lendület, mint az ív!
És akkor még egy fontos dolog az ívekkel kapcsolatban. Mi van, ha esik az eső?
Az első kérdés, hogy éppen leszakadt az ég a száraz bemenetek közben, vagy már napok óta esik? Ha éppen leszakadt, akkor célszerű a külső íveket használni és az általánosnál beljebb fékezni, minél rövidebb ideig keresztezve a gumis íveket, mivel ilyenkor az a pálya legcsúszósabb felülete. Ha viszont már régóta esik, vagy nem felgumizott versenypályáról van szó, akkor ritkán jó a hosszabb ív. A ritka esetek egyike pl a gyenge gokartoké, ahol azért célszerű hosszú íven menni, mert a szűk-lassú kanyarokból másképp sosem gyorsítunk ki. Ha viszont már van erő, vagy netán váltóssal megyünk, akkor a szűk ívek, sőt néha a rázató megmászása (nagyobb súlypont áthelyeződés miatt) tud jól működni. Ebben valamilyen szinten Kecskemét kivétel, de a haladó képzés „eső” című leckéjében erről is lesz szó.
Maradt megválaszolatlan kérdésed? Tedd fel bátran mail-ben!